Az ember eltervezi a családi kiruccanást hétvégére. Menjünk kisvonatozni! A gyerekek amúgy is naphosszat vonatsínt építenek, vagy beülnek a dobozba, és „Si-hu-hu!” vezetik a vonatot. Amióta nyáron megízlelték a kisvonatozást, azóta – elsősorban a nagyfiú persze – teljesen odáig vannak a dologért.
Milyen nagyszerű terv hétvége délelőttre! Kocsival elmegyünk az egyik végállomásra, végigutazunk a másikra, ott sétálunk fél órát, aztán zakatolunk vissza. Hú, de fog nekik tetszeni!
Jól is indul a dolog. Lenyűgözi őket a vonat, mikor beérkezik, tetszik nekik a vagon belseje is, és az, ahogyan zötyögünk. Szép az erdő, van alagút. Ebben a hideg, kissé nyirkos időben meg pláne jól esik a meleg vonatbelsőből szemlélni a decemberi tájat. A másik végállomáson egy egész picit sétálunk, aztán visszaszállunk a vonatra. Na, és eddig tartott a jókedv.
A kicsi már a visszaút elején nyűglődik. A nagy a közepe felé kezdi. Hazafelé az autóban a kicsi már ordít, a nagy nyafog, férjem az idegösszeomlás szélén kormányoz, engem meg a sírógörcs kerülget. Jobb lett volna ha maradunk otthon???
Hamar felismertem, hol hibáztam: nem mértem fel, mennyi ideig tart majd a teljes program „ajtótól ajtóig”.
NAGYON fontos attribútum, mikor kicsi gyerekeknek szervezünk programot. Ha nem kalkulálunk azzal, hogy a picik egyszerűen kimerülnek idegileg egy idő után, akármilyen szuper időtöltést ötöltünk ki, ezen az egy dolgon elúszhat az egész, és a végén ezzel keserű gondolattal jövünk haza: jobb lett volna el sem indulni.
Mennyi az annyi?
Én most így érzésre - a 3,5 és 1,5 éves gyerekre vonatkoztatva - azt mondom, olyan 2 óra körül van az az ideális időtartam, amit ajtótól ajtóig vidáman kivitelezni lehet. Ha tehát fél óra az út oda, és ugyanennyi vissza, akkor egy 1 órás nettó program az, ami kényelmesen belefér. A legjobb, ha negyed óra – húsz perc az oda-út, és akkor nyugodtan tervezhetünk 1,5 órás nettó idővel a lényegre.
Fél órás útnál messzebbre szerintem nem érdemes semmit tervezni, csak ha ott meg tudjuk oldani a délutáni pihenőt, tehát egész napos kiruccanást szervezünk, de az már más műfaj.
Ha „muszáj” akkor egy fél órát még talán rá lehet dobni (NEM az utazásra, csak a programra), de érzésem szerint ilyenkor már a tűzzel játszunk. Ráadásul csúszás ugyebár szinte mindig van, jobb ha azt a plusz fél órát arre tartogatjuk.
Szóval az én irányszámom - aminél hosszabb kirándulást gyerekekkel mostantól nem tervezek – az a 2 óra ajtótól-ajtóig, ami a gyakorlatban gondolom sokszor 2,5-re duzzad majd.
Mindez tömöre és szárazon, ahogy most nálunk működik:
Ideális össz. idő: 2 óra ajtótól ajtóig
Össz. idő: max. 3 óra ajtótól ajtóig
Program ideális nettó ideje: 1-1,5 óra
Program max. nettó ideje: 2 óra
Kelés 7:30
Indulás kényelmesen: 9:30
Indulás - legkorábbi amivel tervezhetünk: 9:00
Érkezés programra kényelmesen: 10:00
Érkezés haza: 12:00
Kíváncsi vagyok, hogy a gyerekek növekedésével milyen ütemben fog ez az időkorlát tágulni.
Mindez tömöre és szárazon, ahogy most nálunk működik:
Ideális össz. idő: 2 óra ajtótól ajtóig
Össz. idő: max. 3 óra ajtótól ajtóig
Program ideális nettó ideje: 1-1,5 óra
Program max. nettó ideje: 2 óra
Kelés 7:30
Indulás kényelmesen: 9:30
Indulás - legkorábbi amivel tervezhetünk: 9:00
Érkezés programra kényelmesen: 10:00
Érkezés haza: 12:00
Kíváncsi vagyok, hogy a gyerekek növekedésével milyen ütemben fog ez az időkorlát tágulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése