Néhány nappal később a kicsilánynál magas láz, túl a Nurofenen és a kúpon (és azok hatóidején is) még mindig felfelé megy, picink szemmel láthatóan rosszul van, és mindez természetesen az éjszaka kellős közepén.
Valamelyest persze már utánanéztem régebben,
hogy mit kell ilyenkor tenni - a biztonság kedvéért. (Meg persze előjönnek a gyerekkori emlékek is). Be is voltak készítve a megbízhatónak tűnő weboldalak a témával kapcsolatban (Bethesda, webbeteg stb.).
Mivel azonban a nagyobbikkal mindig működtek a lázcsillapító szerek, egyszerűen nem hittem, hogy most nem fognak. Főleg, mivel - ahogy írtam - a 3 évesünk 1-2 nappal korábban esett át ugyanezen, és mi amatőr módon kb. ugyanarra készültünk a kicsinél is. Voltak már egyszerre betegek pár hónapja, és akkor nem volt lényeges különbség a lefolyásban.
A nagy ijedelem közepette könnyen megesik, hogy az ember nem emlékszik, vagy nem biztos benne, hogy jól emlékszik a fontos részletekre, nem bízik az írott szóban stb. Én sem voltam
biztos. Egy orvos szájából akartam hallani, hogy most mit kell tenni, mennyire kell megijedni.
Azt hiszem jóval nagyobb volt a pánikhangulat, mint amennyire azt a helyzet indokolta, de legalább sokat tanultunk belőle.
Hogy ez a tudás ne vesszen el, összefoglaltam mindazt, amit abban a pár napban a lázcsillapításról megtanultam. Hozzácsaptam a praktikus dolgokat, amikkel már addig is tisztában voltunk, és így született 4 poszt a témában:
- Egy a lázmérés módszertanáról (pontosság, mivel és hogyan mérjük), arról, hogy mikortól beszélünk egyáltalán lázról, és hogy mikor kell egyáltalán csillapítani
- Kettő a lázcsillapításról:
- és bővebben a fizikális módszerekről.
- Egy pedig arról, hogy mikor kell a lázas gyereket mindenképpen megmutatni orvosnak is.
Kép forrása: www.webmd.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése